Erre az aloldalra kerülnek azok a megfigyeléseim, melyeket -profi asztrofotós felszerelés hiányában- nem tudok kellő részletességeiben megörökíteni. Bár a blog eredeti profilja az asztrofotó, mégis, úgy gondoltam, felteszem ide más észleléseimet is, de a főprofil azért megmarad. (Ez az almenű frissül lentebb, ahogy készülnek az újabb és újabb megfigyeléseim)
Távcsövem, főműszerem, egy 80/900mm-es refraktor (lencsés távcső, mellyel nagyon elégedett vagyok). Kezdetben egy kisebb jószággal kezdtem az égi leskelődéseimet, melyről itt és itt valamint itt illetve itt írok részletesebben. A megfigyelőhelyemhez igazodva, nem is reménykedhetek galaxisok, "mélyebb" mély-egek megfigyelhetőségeiben, de ennek ellenére, megtaláltam a helyem ebben a műfajban, ami legfőképpen a Hold, kettőscsillagok, és nyílthalmazok "aszterizmusok" megfigyelésében nyilvánul meg.
.gif)
Eddig tartott a kistávcsöves megfigyelésem, azon kistávcsőé,
mely mamár egy biztosnágosan elzárt helyen "pihen".
Lentebb már a 80mm-es rafraktorommal megfigyelt élményeimet lehet megtekinteni.
_______________
A nagyobb távcsövemmel végzett megfigyeléseimet, a
Magyar Csillagászati Egyesület által
zseniálisan kialakított, észlelési archívum weboldalára töltöm fel.
A jól átlátható, kategórikusan felépített felületre az alábbi
témakörökben kerülnek fel megfigyeléseim:
(Sok más, termékeny megfigyelő társaságában)
Holdészleléseim
Bolygóészlelésim
Mély-ég megfigyeléseim
Kettőscsillag észleléseim
Szabadszemes megfigyeléseim
Kisbolygó megfigyeléseim
Illetve egy új blogra, mely kifejezetten aszterizmusokra
van kialakítva: http://csillagokutjan.blogspot.hu/
______
Kettőscsillagászatosdi
Mivel tavasszal, az Algieba kettőse (Gamma Leonis) nagyon nagy hatással volt rám,
rákaptam a kettőscsillagok megfigyelésére is. Mindegyik ceruzavázlatok digitálisan
újrarajzolt, a valós látványnak teljesen megfelelő grafikák:
Algieba
A Gamme Leonis-t három különféle nagyítással kerestem fel
még tavasszal. A 80/900-asban rettentően szép látvány fogadott,
ahogy cserélgettem az okulárokat, úgy vált kettővé az aranyszín kettős:
Miután okulárt cseréltem, s be is helyeztem a 10mm-es Bariumot, egy váratlan pillanatban
átszáguldott a látómezőn egy nagyon fényes műhold.
(Szerintem az ISS lehetett....)
Az Algieba már felfedte kettős mivoltát 90-xes nagyításon!
.png)
.png)
Omikron 1-2 Cygni
Néhány napra egy szörnyű melegfront és az ehhez társult déli szél,
komoly port szállított Magyarország légterébe, lehetetlenné
téve a komolyabb, és kevésbé komoly észleléseket.
Hála jött egy hidegfront és kisöpörte a port....az ÉG
kitárult.
Legyen szó nagyon szoros, vagy épp igen tág
kettősről vagy többes rendszerről,
engem ugyanúgy elbűvöl a látványuk. Ilyen igen tág kettős is
az "Omikron Cygni" vagy más nevén a 30, 32 Cygnus.
Szép narancsos színük, és egyikük kék társa igen szép
látvány volt a kis 6x30-as keresőmben.
8 Lacertae - STF 2922
A jelentéktelen Gyík csillagkép déli
részén megbúvó rettentően szép többes rendszert
már azóta próbálom levadászni, amióta Jeremy Perez
rajzos blogján láttam.
Három különféle (36, 90, 150x) nagyítással kerestem meg
ezt a kéknek mondott négyes csillagrendszert.
Nagyon "becsapósan" alakult az észlelésem, a tagok
színeit egyszerűen képtelen voltam megbecsülni;
egyszer fehérnek, máskor kékesnek hatottak, pedig a levegő
teljesen nyugodt volt, ennek ellenére a szakirodalom
kékesnek írja le őket. A nyári, kora őszi ég szépséges ékkövei!
Aki teheti keresse fel!
RA: 22h 36m Dec: +39°38′
Enif - Epsilon Pegasi - South 798
Az aug 6-ai észlelésem nem úgy sikerült ahogy elterveztem;
rendkívül ködösnek éreztem az amúgy felhőtlen eget.
Ráadásul megfigyelő helyemen alakuló ülést tartottak a
"Közönséges fátyolkák", vagy azokhoz nagyon hasonló
rovarok... rengeteg volt belőlük, tartottam tőle hogy
belemennek a távcsövembe, vagy egyéb alkatrészbe,
így siettem beilleszteni az okulárjaimat, szerencsére nem lett gond,
leszámítva hogy az egyik rajtagot sikerült rákennem
a távcsövem harmatsapkájának belső falára....
Mindettől függetlenül a Pegasus-beli többes
rendszert csak lerajzoltam; az Enif-et.
15 Sagittae, STF 2622
Nem túl régóta használom a CNebulaX programot, mely
nagyon kellemes meglepetés volt számomra. Ebben a
programban találtam meg olyan tág, és kevésbé
tág rendszereket, melyeket későbbiekben
okvetlen le kell észleljek. Ezenfelül végre birtokomban
van a Szabó Sándor féle "Égabrosz" is, mely
nagyszerű kiadvány.
Augusztus 11-én este, egy gyors égvizit után, gyorsan elhatároztam,
itt ma észlelés lesz! Nagyszerű ég fogadott, ezúttal apám is
részt vett. Sajna csak 20 percet tudtunk észlelni, mert észak felől beúszott egy
szakadozott felhőcsoport. Ennek ellenére a Delphinus szép kettősét
megmutattam édesapámnak. Csővégre
került még az STF 2622 - 15 Sagittae vidéke is.
Van még mit keresnem a Sagitta területein!
Nova Delphini 2013
Az elmúlt napok, leginkább a Japán Koichi Itagaki amatőrcsillagász által felfedezett
"Nova Delphinus 2013" -ról szóltak, melyet 2013 08 14-én fedezett fel:
http://www.csillagaszat.hu/csillagok_vegallapotai/20130816_nova_delphini.html
én egy nappal ez után értesültem róla, két ismerősömnek hála,
akiknek ezúton is köszönöm az infót, kár lett volna kihagyni.
Mondanom sem kell, azonnal felszaladtam a megfigyelőállásomra:
Elsőként, egy próbát tettem csak, hogy valóban látható-e
a belvárosból, avagy sem. Kis navigáló távcsövemmel,
a 6x30-as keresőben is jól látható volt...persze
azonosítását erősen segítette a keresőtérképeken
feltüntetett pozíciója.
Egy nappal később nagyobb csővel mentem rá. Irtóra szép
volt már a nóva környezete is, a nóva maga meg
egyenest bámulat! Észlelésem idején
fényessége +4,8 magnitudó körül járt.
A 10mm-es barium okliban is festői volt a látvány.
Epsilon Sagittae
STF 2521
A Collinder 399 nem csak egy mókás égi formáció,
de kettősöket is rejt, jelesül az STF 2521-et.
A Vállfa halmaz néven elhíresült halmaz (aszterizmus?)
kampójának második csillaga egy helyes "L" alakú
hármas rendszer. Voltak légköri pillanatok,
amikor a két kísérőt nagyon nehezen tudtam kivenni.
STF 38
Az ezüstösen ragyogó Lantbeli kettős megfigyelése
eléggé nagy kihívás volt, no nem a fényességük,
vagy szorosságuk miatt, hanem mert a Lant
csillagkép erőteljesen vándorolt a szomszéd
ház tűzfala felé....
A lentebbi, Albireo kettős méltó testvérkettőse
is lehetne a Zeta Lyrae kettőse, annyi eltéréssel
hogy eme kettős megfoghatatlanul ragyogó
ezüstös fénnyel ragyog!
STF 43
Ó a híres Albireó, nem tudtam megállni hogy meg ne nézzem ismét
Az STF 43 rendszert ismét felkerestem ezúttal
azonban a japán 6mm-es orthómat vetettem be.
Félelmetes ez a kettős, nem lehet elégszer megtekinteni.
150xes nagyításon bámulatos....egyetlen asztrofotón
nem jön vissza a látvány "élő" léte.
Uránusz
Külső bolygók, tudom hogy mind nehéz préda a kisebb
távcsővel rendelkezőknek, ennek ellenére a tegnapi estén
objektív végre kaptam az Uránuszt!
Nagyon örültem ennek a fakó "piszkos szürkés kék"
külső planétának, az Uránusznak. :)
Felületén semmiféle részletet nem láttam.
Ennek ellenére szépnek hatott az orthómban
az igen kicsi bolygókorong.
STF 36
Az Uránuszra készülődve kerestem még egyéb
objektumot is az óriásbolygó környékén.
Így került látóterembe az 51 Piscium.
Nagyon szép kis hármas rendszer a halak csillagképben.
A főcsillag melletti pici társ már látható volt a
25mm-es (36x) bariumban is. Jobban azonban
a 10mm-es példányban szemléltem meg.
STF 205
Észlelésem kezdetén, az Androméda Perseus felőli
csillaga még nem látszódott a tető széle miatt.
Kicsivel később már elérhetővé vált.
Pazar kettős!!!! Csak ezt tudom mondani róluk!
Most éreztem először egy csillag "hőjét" ami nyilván
pszichés hatás volt :) Bámulatosan
arany szín a főcsillag, a légkör időnként
hullámozott, szép Airy korongjától kijjebb
pedig az olajzöld szín(!!!) társ.
A Japán orthóm adta panoráma a Gamma Andromedae kettőséről.
A társ olajzöld színe nagyon feltünőleg hatott.
Betelgeuse - α Orionis
Kisebb kihagyás után már nagyon szerettem volna újra észlelni.
Így december első estéjén, kis égvizitelést hajtottam végre
és olyan célpontokat vetetem papírra manuálisan,
majd digitálisan mint pl az Égi Vadász alfája.
A kis navigáló 6x30-asban is gyönyörűen hangsúlyos volt
a Betelgeuse mély-narancs színe.
Jupiter & repülőgép
Miután "eleget szemeztem" az Orion vörösóriásával,
a Gemini-Ikrek felé vettem égi sétám útvonalát...
amikor egyszer csak feltűnt egy utasszállító,
mely délfelé repülve, egy pillanatra "együttállt"
a Jupiterrel!
Pillanatokig tartott csak, de emlékezetes volt a látvány!
A repülőgépet Budapest fényszennyezése tette láthatóvá.
A Jupiter közvetlen közelében, annak fényözöne mellett, szorosan
egyik holdját is sikerült meglesnem, mindössz 6xos nagyításon.
Az észlelés befejezte után (mialatt komoly
jéghideg szelek voltak) nagyon szépen sőt, meglepően
szépen látszottak a Gemini, Orion, Taurus csillagképek.
Az este további három megfigyelései itt megtalálhatóak:
M45
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=12268
Collinder 69
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=12266
Collinder 65
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=12265
Delta Orionis - Mintaka
Az idei éve első észlelését mivel is ünnepelhettem volna jobban meg,
mint a jó öreg, és hatalmas Orion objektumainak
szemrevételezésével? :)
A világ legismertebb Csillagképének,
az Orionnak övcsillagaiból a legnyugatabbi
a Mintaka, melynek kis társa, igen könnyedén
látszott 80mm-es refraktoromban, PA: 359 fok irányban,
Sigma Orionis
Amikor elkezdtem anno, 2011 tavaszán megismerkedni
a digitális rajzolástechnikával, láttam egy rajzot, melyet
Gyöngyösi Annamária készített, és melyet
nagyon hangulatosan tartok a mai napig, főleg hogy Annamária
egy igen pici, 50/600-as refraktorral észlelte!
Íme a saját verzióm ugyanerről:
Iota Orionis - Na'ir al Saif
A hatalmas Orion-köd komplexumtól
délfelé, egy bámulatos kettőscsillag mezőt
találunk. Itt fekszik a látómező főcsillaga is,
az Iota Orionis...színe fennséges volt...
zöldeskék:
Rajzban talán épphogy vissza tudtam adni
a látottakat, lent délfelé kettősök egy csoportja,
fentebb, a fényes, STF 752, más nevén Iota Ori.
Kis kísérője, első pillantásra nem volt egyértelmű,
a levegő hullámzott időnként, de amikor abbamaradt,
nagyon jól kivehető volt, picike társa.
Távcső mellett ezt vetettem papírra:
"Gyönyörű kettőscsillag környezet, a hatalmas Orion-ködtől
délfelé, időnként, ha felfelé mozdítom a távcsövet,
"bevilágít" a neves ködtömeg legsűrűbb, halványzöld része,
melyet a látómező pereme vág ketté. A látómező legfényesebb tagja
(Iota Ori) határozottan zöldes színű. Kis társa jól kivehető PA: 120 fok felé kb."
Keresőtérkép az azonosításukhoz.
STF 738 - H II 9 Meissa
Egy remek kis északi széllel kitisztult a január 10-i egem. Ezt kihasználván
elsőként a Holdat szemrevételeztem, majd elindultam
az Orionbeli aszterizmusok, kettősök irányába.
Korábban már szerepelt a listámon az Orionbeli
Lambda Orionis környezete (Collinder 69)
most azonban a középső tagot lestem meg
nagyobb nagyításon. A Starsplitters blog négy
kísérőre hivatkozik, (WDS alapján) ezekből hármat láttam is,
de a legbájosabb látvány a kis
kísérő volt PA: 44 fok irányban, mely nagyon
könnyedén jött.
Adataik:
A: 3.5 B: 5.5 C: 10.7 D: 9.6
AB: 4.9″ AC: 28.7″ AD: 78.0″
PA: AB: 50° AC: 185° AD: 272°
Távolság: 1056 fényév
/ Az AB rendszert H II 9 néven is
katalogizálta Herschel /
A starsplitter blog írójának rajza erről
a rendszerről:
http://bestdoubles.files.wordpress.com/2011/01/meissa.png
STF 1888
A 2014.évi Mars közelség április 8-ára esett, mivel másnap
esős idő volt Bp-en, így én egy nappal korábban észleltem
a vörös (valójában narancsos) bolygót,
melyet néhány héttel korábban kétszer is felkerestem, (itt és itt)
nem kis örömet okozva nekem, hogy milyen könnyen látszódnak a felszíni részletek. Az
észlelést egy kettőssel fejeztem be, a Bootes többszörös rendszerével:
Az első kettős (ill. többes rendszer) melyet az új 10mm-es Super Plössl okulárban
észlelhettem, mondanom sem kell, a Plössl jelesre vizsgázott; tökéletesen mutatta
a főcsillagot kis társával egyetemben. Főcsillag színe sárgás, társ szürkéssárga.
Részletek erről az észlelésről itt:
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=22543
Mars - Gamma Virginis
Az oppozíció után, még mindig szépen virít a Mars.
Ilyennek láttam tegnap este, kis keresőtávcsöves
leskelődéskor:
kisbolygói, a Ceres és a Vesta is oppozícióban volt, így gondoltam egyet,
és tegnap felkerestem őket kis navigáló távcsövemmel. Sajnos a Hold is erősen bezavart;
A két kis égitest egymáshoz képest eléggé közel van az égen.
Azonosításukat a szokásos csillagról-csillagra
ugrálással próbáltam megkeresni a célterületet; a keresgélést
hamar siker koronáztam mert
kb 1 perc navigálás a Mars-Spica-65-66 Vir csillagok
útvonalon, már ott is termett a LMben a
térképekről "bemagolt" csillagmező, melynek egyik
tagját az épp ott állomásozó Vesta kisbolygó formálta.
Nagyon örültem a "felfedezésemnek"!!!
Sajnos a halványabb Ceres-t nem sikerült
megpillantanom a 78 Vir csillag mellett.
A csillagvaros fórumról megismert Mircea barátunk
remek keresőtérképet tett közzé:
https://www.dropbox.com/s/vsttkp4so8zud46/vesta-ceres_map.png?m=
Az én segédletem pedig ez a stelláriumi képmentés volt:
(jelzem ez csak május 10-ére volt érvényes)
Májusi Vesta aranyat ér
Az Yvette ciklon uralkodása után, már nagyon
vártam, hogy újra becserkésszem a Vesta és Ceres
kisbolygókat...így is tettem:
A Vesta kisbolygó környezetét ( ahogy Mircea
amatőrcsillagász társunk jellemezte a kis
"csillagemberre" hasonlító aszterizmusfélét)
igen hamar, térkép nélkül is megtaláltam újra.
A Vesta ott "ordított" a LMben, mely
nagyon feltűnőleg hatott, s mely elmozdulása
jól látszott. A Ceres sajnos ezúttal
sem volt látható, vagy csak én nem
koncentráltam eléggé.
17 - 24 Comae Berenices
A május 22-i estén ismét a "nagy", 80mm-es távcsövemet
vetettem be, hogy a kiszemelt kettőseim
listáját bővítsem; ezúttal Bereniké szép
hajfürtjeiben szemezgettem kedvemre.
Poros , tompa ég fogadott, de nem érdekelt,
csak a csillagok maguk!
Az alig 1 mg különbségű 20"-es kettős, az Albireó
ikertestvére címet is könnyedén kiérdemli,
egyszerűen pazar a látványuk. Ezt a látványt,
mint ma kiderült, Szaharai poros Bp-i ég
sem tudta elhalványítani!
Könnyedebb, lazább kettős a 17 Comae, hozzájuk
már sok volt a 10mmes Plössl okulár, így a 25mm-es
Bariumban csodáltam, és rajzoltam le őket.
Egy érdekes fotó a rendszerről:
Távcsövem, főműszerem, egy 80/900mm-es refraktor (lencsés távcső, mellyel nagyon elégedett vagyok). Kezdetben egy kisebb jószággal kezdtem az égi leskelődéseimet, melyről itt és itt valamint itt illetve itt írok részletesebben. A megfigyelőhelyemhez igazodva, nem is reménykedhetek galaxisok, "mélyebb" mély-egek megfigyelhetőségeiben, de ennek ellenére, megtaláltam a helyem ebben a műfajban, ami legfőképpen a Hold, kettőscsillagok, és nyílthalmazok "aszterizmusok" megfigyelésében nyilvánul meg.
Akkor hát, lássuk a megfigyeléseimet, melyekről tudni kell hogy eredeti ceruzavázlataim digitálisan rajzolt változatai, azon digitális rajz műfajé, melynek épp az a célja, hogy a vizuális élményt visszaadja, ahogy Bognár Tamás amatőrcsillagász barátom mondta:
"Ha rajzaimra nézve kialakul benned a megfigyelés illúziója, boldog vagyok"
A Jupiter és holdjai, épp úgy ahogyan Galilei is látta!
30mm-es Revue refraktor, 25x, fotóállvány.
Szintén Jupiter úr, dátum ismeretlen.... :)
Budapestről is lehet mélyegezni! A hírhedt Pleiádok halmazról
készített rajzom is ezt bizonyítja! (Mostmár felkészültebben
kettősök szempontjából is érdekes számomra)
3 hónap erejére Napmegfigyelésre adtam a fejemet, azon
időszak egyik legnagyobb napfoltját sikerült is megfigyelnem
MYLAR napszűrőn át.
.gif)
Sok-sok évvel később a rajzokból egy élő animáció született;
Köszönet Dr. Hannák Juditnak a digitális gif animáció létrejöttéért!!!
2000 januárjában volt egy holdfogyatkozás, amit
az akkori cudar időjárás miatt nem tudtunk
megfigyelni, ellenben a kölcsönkapott 8x30-as
régi binokulár még nálunk maradhatott,
így a csökkenő Holdunkat, jól megszemléltem egy
igencsak késő hideg éjjelen....ez a rajz arról az éjjről "tudósít". :)
Nagyon szép volt a Hold és már kivehető hegyei, két szemmel nézve.
Nagyon szép volt a Hold és már kivehető hegyei, két szemmel nézve.
Eddig tartott a kistávcsöves megfigyelésem, azon kistávcsőé,
mely mamár egy biztosnágosan elzárt helyen "pihen".
Lentebb már a 80mm-es rafraktorommal megfigyelt élményeimet lehet megtekinteni.
_______________
A nagyobb távcsövemmel végzett megfigyeléseimet, a
Magyar Csillagászati Egyesület által
zseniálisan kialakított, észlelési archívum weboldalára töltöm fel.
A jól átlátható, kategórikusan felépített felületre az alábbi
témakörökben kerülnek fel megfigyeléseim:
(Sok más, termékeny megfigyelő társaságában)
Holdészleléseim
Bolygóészlelésim
Mély-ég megfigyeléseim
Kettőscsillag észleléseim
Szabadszemes megfigyeléseim
Kisbolygó megfigyeléseim
Illetve egy új blogra, mely kifejezetten aszterizmusokra
van kialakítva: http://csillagokutjan.blogspot.hu/
______
Kettőscsillagászatosdi
Mivel tavasszal, az Algieba kettőse (Gamma Leonis) nagyon nagy hatással volt rám,
rákaptam a kettőscsillagok megfigyelésére is. Mindegyik ceruzavázlatok digitálisan
újrarajzolt, a valós látványnak teljesen megfelelő grafikák:
Algieba
A Gamme Leonis-t három különféle nagyítással kerestem fel
még tavasszal. A 80/900-asban rettentően szép látvány fogadott,
ahogy cserélgettem az okulárokat, úgy vált kettővé az aranyszín kettős:
Miután okulárt cseréltem, s be is helyeztem a 10mm-es Bariumot, egy váratlan pillanatban
átszáguldott a látómezőn egy nagyon fényes műhold.
(Szerintem az ISS lehetett....)
Az Algieba már felfedte kettős mivoltát 90-xes nagyításon!
A "katarzis" a japán 6mm-es orthoszkópikus
okulárban ért! Nagyon, de nagyon szép
volt a kettős, az "A" tag uralta a látványt,
kisebb, alig +1 magnitudóval halványabb társa
mintha háttérbe szorítottan szerénykedett volna
mellette, pedig ez egy fényes kettősnek számít!
Szeparációjuk 4,4"
Izar
Áprilisban felkerestem
az Izar-t, az "Epsilon Bootes" nevű csillagot, mely az eddigi
legszorosabb kettősöm, jelesül 2,9".
Egyszerű kis csillagkörnyezet, középütt Izar-ral.
Feltűnt a jobb alsó sarokban egy mély-vörös,
vagy inkább bronzszín csillag, amiről kicsivel
később kiderítettem, hogy a "34 Bootes" vagy
"W Bootes" nevű változócsillag.
.png)
Alighogy megszemléltem a még bontatlan kettőst,
északi irányból, ismét átszáguldott valami a
látómezön! Nyilván egy újabb műhold volt az.
.png)
Okulva az Algibánál tapasztaltakra, annak szorosságát
figyelembe véve, itt most kihagytam a 10mm-es barium 90x-es
nagyítását, egyből a 6mm-es orthóra váltottam, 150x-es nagyításon
kicsit meg kellett küzdenem a látványért, de nem volt túlontúl
nehéz a szeparáció észlelése. Szorosság itt már 2,9"!
Nekem nagyon tetszett a két csillag közelsége.
Színük fakósárga (A), és szürkés "piszkossárga" (B).
Aznap este még megtekintettem a "bronz-csillagot"
és szürkés, haloványabb társát. :)
Sheliak
Szerencsére, vagy nem szerencsére, egy olyan helyen lakok Bp-en,
ahol viszonylag árnyékolt helyen vagyok; az utcai lámpák nem lógnak be, bár a
szomszédok, váratlan lámpa kapcsolgatásai kivédhetetlenek, ennek
ellenére többször leláttam már +11 magnitudó alá is!
Persze mindennek ellenére úgy érzem, Budapesten kívül
már csak jobb helyek lehetnek, és valószínű ez így is van....
(csillagászati szempontból :D )
Persze mindennek ellenére úgy érzem, Budapesten kívül
már csak jobb helyek lehetnek, és valószínű ez így is van....
(csillagászati szempontból :D )
Nyáron a fejünk felett látható talán a nyári ég legszebb
kisméretű konstellációja, a Lyra, vagyis a Lant csillagkép.
Ennek a formációnak a Beta tagja a Sheliak, mely
már nem egy sima kettős, hanem egy többes rendszer!
90x-es nagyításban szép kis "Y" alakot formál kísérőivel.
Legközelebb nagyobb nagyításon is megszemlélem. :)
Legközelebb nagyobb nagyításon is megszemlélem. :)
SHJ 282 (STT 525)
Egy nagyon bájos kettős, a Lant négyszögének déli részén,
közel a "Gamma Lyrae"-hoz.
Tagjait könnyedén be tudtam cserkészni a 6x30-as
keresőmmel. A főcsillag színe "csontszín" a társé
fakókék. Fényességük: 6,1+7,6m szeparációjuk: 45"
Egy korábbi meteorból kiderítettem, hogy a főcsillag
szintén egy kettős rendszert alkot, de ez már túl szoros nekem.
Egy korábbi meteorból kiderítettem, hogy a főcsillag
szintén egy kettős rendszert alkot, de ez már túl szoros nekem.
Albireo
Kettőscsillagok esztétikai élményét csak fokozza
különféle színük! Merthogy a csillagok, színindexüknek megfelelően
színesek! Tán a legszebb példa erre, a Cygnus csillagkép
béta tagjainak komponensei!
Bámulatosan szép a narancsszín főcsillag,
és a mellette picivel haloványabb kísérő
"neonkék" színe. Túlzás nélkül mondhatom, e kettőst
még látnom kell többször is. Szeparációjuk: 34,4"
61 Cygnus
Mostanság nagy "divat" az exobolygókról beszélni. Ez így is van rendjén,
hisz alapvetően befolyásolná világképünket egy másik civilizáció, egy más
életforma felfedezése, egy lakható bolygón. Ilyen exobolygóval
rendelkező kettős is a 61 Cygni rendszer "B" tagja, mely
11 fényév közelségből világít felénk.
11 fényév közelségből világít felénk.
Már rágóta kíváncsi voltam erre a híres kettősre!
Arany sárgás-narancsos színeik, és az a tény hogy a haloványabb tag körül
tudhatóan bolygó van, különösképpen
érdekessé tette számomra eme égi objektumot.
Ezt a kettőst néztem tán a leghosszabb ideig. :)
Gamma Delphini
Az Albireo mesés tagjai után azt hittem nincs "feljebb"...
DE VAN! :) A kis, valóban vízbe fejest ugró delfinre
hasonlatos konstelláció Gamma tagjának kettőse meghökkentő
színekkel pompáznak az égen!!!!
A kis Delfin csillagkép gamma kettősét, két nagyításon is megszemlélhettem,
a tagok színe bámulatos! A főcsillag sárga, a társ pisztáciazöld!!!!!!
a tagok színe bámulatos! A főcsillag sárga, a társ pisztáciazöld!!!!!!
A kettős tiszta színei, csak fokozódtak
a japán orthón át!
a japán orthón át!
Omikron 1-2 Cygni
Néhány napra egy szörnyű melegfront és az ehhez társult déli szél,
komoly port szállított Magyarország légterébe, lehetetlenné
téve a komolyabb, és kevésbé komoly észleléseket.
Hála jött egy hidegfront és kisöpörte a port....az ÉG
kitárult.
Legyen szó nagyon szoros, vagy épp igen tág
kettősről vagy többes rendszerről,
engem ugyanúgy elbűvöl a látványuk. Ilyen igen tág kettős is
az "Omikron Cygni" vagy más nevén a 30, 32 Cygnus.
Szép narancsos színük, és egyikük kék társa igen szép
látvány volt a kis 6x30-as keresőmben.
8 Lacertae - STF 2922
A jelentéktelen Gyík csillagkép déli
részén megbúvó rettentően szép többes rendszert
már azóta próbálom levadászni, amióta Jeremy Perez
rajzos blogján láttam.
Három különféle (36, 90, 150x) nagyítással kerestem meg
ezt a kéknek mondott négyes csillagrendszert.
Nagyon "becsapósan" alakult az észlelésem, a tagok
színeit egyszerűen képtelen voltam megbecsülni;
egyszer fehérnek, máskor kékesnek hatottak, pedig a levegő
teljesen nyugodt volt, ennek ellenére a szakirodalom
kékesnek írja le őket. A nyári, kora őszi ég szépséges ékkövei!
Aki teheti keresse fel!
RA: 22h 36m Dec: +39°38′
Enif - Epsilon Pegasi - South 798
Az aug 6-ai észlelésem nem úgy sikerült ahogy elterveztem;
rendkívül ködösnek éreztem az amúgy felhőtlen eget.
Ráadásul megfigyelő helyemen alakuló ülést tartottak a
"Közönséges fátyolkák", vagy azokhoz nagyon hasonló
rovarok... rengeteg volt belőlük, tartottam tőle hogy
belemennek a távcsövembe, vagy egyéb alkatrészbe,
így siettem beilleszteni az okulárjaimat, szerencsére nem lett gond,
leszámítva hogy az egyik rajtagot sikerült rákennem
a távcsövem harmatsapkájának belső falára....
Mindettől függetlenül a Pegasus-beli többes
rendszert csak lerajzoltam; az Enif-et.
15 Sagittae, STF 2622
Nem túl régóta használom a CNebulaX programot, mely
nagyon kellemes meglepetés volt számomra. Ebben a
programban találtam meg olyan tág, és kevésbé
tág rendszereket, melyeket későbbiekben
okvetlen le kell észleljek. Ezenfelül végre birtokomban
van a Szabó Sándor féle "Égabrosz" is, mely
nagyszerű kiadvány.
Augusztus 11-én este, egy gyors égvizit után, gyorsan elhatároztam,
itt ma észlelés lesz! Nagyszerű ég fogadott, ezúttal apám is
részt vett. Sajna csak 20 percet tudtunk észlelni, mert észak felől beúszott egy
szakadozott felhőcsoport. Ennek ellenére a Delphinus szép kettősét
megmutattam édesapámnak. Csővégre
került még az STF 2622 - 15 Sagittae vidéke is.
Van még mit keresnem a Sagitta területein!
Nova Delphini 2013
Az elmúlt napok, leginkább a Japán Koichi Itagaki amatőrcsillagász által felfedezett
"Nova Delphinus 2013" -ról szóltak, melyet 2013 08 14-én fedezett fel:
http://www.csillagaszat.hu/csillagok_vegallapotai/20130816_nova_delphini.html
én egy nappal ez után értesültem róla, két ismerősömnek hála,
akiknek ezúton is köszönöm az infót, kár lett volna kihagyni.
Mondanom sem kell, azonnal felszaladtam a megfigyelőállásomra:
Elsőként, egy próbát tettem csak, hogy valóban látható-e
a belvárosból, avagy sem. Kis navigáló távcsövemmel,
a 6x30-as keresőben is jól látható volt...persze
azonosítását erősen segítette a keresőtérképeken
feltüntetett pozíciója.
Egy nappal később nagyobb csővel mentem rá. Irtóra szép
volt már a nóva környezete is, a nóva maga meg
egyenest bámulat! Észlelésem idején
fényessége +4,8 magnitudó körül járt.
A 10mm-es barium okliban is festői volt a látvány.
Epsilon Sagittae
A nóvás estén, azért mást is távcsővégre kaptam;
jelesül az Epsilon Sagittae nagyon szép,
narancsos kettősét...még a PA értéket is
pontosan becsültem :D mivel pontosan
kelet-nyugati irányú. :)
STF 730
Az est levezetéseképp megtekintettem
az éppenséggel 1 hete, a CNebulaX progiból
kinézett négyes rendszert, az STF 730-at.
Nagyon tetszett ez is. "Családias" a látvány;
délebbre a 13 Sagittae két kisebb kisérőjével.
Nova Delphini 2013
Két hét után újra felkerestem a japán "kolléga" nóváját,
mely a legutóbbi"vizitelés" óta szemmel láthatóan halványodott.
Most itt kb +6 magnitudós
Most pedig lássuk az összehasonlítást:
Bal oldalt kb +4.9, jobbra két héttel később kb +6 magnitudós.
α, β, γ, δ, ζ Delphini és a madártrió
A nóva észlelése után a Delfin vidéke felé vettem az irányt,
kis keresőmmel, amikor hirtelen három nátriumlámpa fényben
fürdő madár száguldott végig a látómezőmön,
a Delphini négyszöge előtt.
STF 2521
A Collinder 399 nem csak egy mókás égi formáció,
de kettősöket is rejt, jelesül az STF 2521-et.
A Vállfa halmaz néven elhíresült halmaz (aszterizmus?)
kampójának második csillaga egy helyes "L" alakú
hármas rendszer. Voltak légköri pillanatok,
amikor a két kísérőt nagyon nehezen tudtam kivenni.
STF 38
Az ezüstösen ragyogó Lantbeli kettős megfigyelése
eléggé nagy kihívás volt, no nem a fényességük,
vagy szorosságuk miatt, hanem mert a Lant
csillagkép erőteljesen vándorolt a szomszéd
ház tűzfala felé....
A lentebbi, Albireo kettős méltó testvérkettőse
is lehetne a Zeta Lyrae kettőse, annyi eltéréssel
hogy eme kettős megfoghatatlanul ragyogó
ezüstös fénnyel ragyog!
STF 43
Ó a híres Albireó, nem tudtam megállni hogy meg ne nézzem ismét
Az STF 43 rendszert ismét felkerestem ezúttal
azonban a japán 6mm-es orthómat vetettem be.
Félelmetes ez a kettős, nem lehet elégszer megtekinteni.
150xes nagyításon bámulatos....egyetlen asztrofotón
nem jön vissza a látvány "élő" léte.
Uránusz
Külső bolygók, tudom hogy mind nehéz préda a kisebb
távcsővel rendelkezőknek, ennek ellenére a tegnapi estén
objektív végre kaptam az Uránuszt!
Nagyon örültem ennek a fakó "piszkos szürkés kék"
külső planétának, az Uránusznak. :)
Felületén semmiféle részletet nem láttam.
Ennek ellenére szépnek hatott az orthómban
az igen kicsi bolygókorong.
STF 36
Az Uránuszra készülődve kerestem még egyéb
objektumot is az óriásbolygó környékén.
Így került látóterembe az 51 Piscium.
Nagyon szép kis hármas rendszer a halak csillagképben.
A főcsillag melletti pici társ már látható volt a
25mm-es (36x) bariumban is. Jobban azonban
a 10mm-es példányban szemléltem meg.
STF 205
Észlelésem kezdetén, az Androméda Perseus felőli
csillaga még nem látszódott a tető széle miatt.
Kicsivel később már elérhetővé vált.
Pazar kettős!!!! Csak ezt tudom mondani róluk!
Most éreztem először egy csillag "hőjét" ami nyilván
pszichés hatás volt :) Bámulatosan
arany szín a főcsillag, a légkör időnként
hullámozott, szép Airy korongjától kijjebb
pedig az olajzöld szín(!!!) társ.
A Japán orthóm adta panoráma a Gamma Andromedae kettőséről.
A társ olajzöld színe nagyon feltünőleg hatott.
Betelgeuse - α Orionis
Kisebb kihagyás után már nagyon szerettem volna újra észlelni.
Így december első estéjén, kis égvizitelést hajtottam végre
és olyan célpontokat vetetem papírra manuálisan,
majd digitálisan mint pl az Égi Vadász alfája.
A kis navigáló 6x30-asban is gyönyörűen hangsúlyos volt
a Betelgeuse mély-narancs színe.
Jupiter & repülőgép
Miután "eleget szemeztem" az Orion vörösóriásával,
a Gemini-Ikrek felé vettem égi sétám útvonalát...
amikor egyszer csak feltűnt egy utasszállító,
mely délfelé repülve, egy pillanatra "együttállt"
a Jupiterrel!
Pillanatokig tartott csak, de emlékezetes volt a látvány!
A repülőgépet Budapest fényszennyezése tette láthatóvá.
A Jupiter közvetlen közelében, annak fényözöne mellett, szorosan
egyik holdját is sikerült meglesnem, mindössz 6xos nagyításon.
Az észlelés befejezte után (mialatt komoly
jéghideg szelek voltak) nagyon szépen sőt, meglepően
szépen látszottak a Gemini, Orion, Taurus csillagképek.
Az este további három megfigyelései itt megtalálhatóak:
M45
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=12268
Collinder 69
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=12266
Collinder 65
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=12265
Delta Orionis - Mintaka
Az idei éve első észlelését mivel is ünnepelhettem volna jobban meg,
mint a jó öreg, és hatalmas Orion objektumainak
szemrevételezésével? :)
A világ legismertebb Csillagképének,
az Orionnak övcsillagaiból a legnyugatabbi
a Mintaka, melynek kis társa, igen könnyedén
látszott 80mm-es refraktoromban, PA: 359 fok irányban,
felfelé. A két csillag 2,4 + 6,8 magnitudó fényességű,
és 53" szorosságúak. Távolságuk a Földtől, mintegy 916 fényév.
Érdemes megnézni ezt a rajzot, melyet a "starspiltters" blog
egyik szerkesztője készített, kis 60mm-es refraktorral,
53xos nagyításon át.
Sigma Orionis
Amikor elkezdtem anno, 2011 tavaszán megismerkedni
a digitális rajzolástechnikával, láttam egy rajzot, melyet
Gyöngyösi Annamária készített, és melyet
nagyon hangulatosan tartok a mai napig, főleg hogy Annamária
egy igen pici, 50/600-as refraktorral észlelte!
Íme a saját verzióm ugyanerről:
Iota Orionis - Na'ir al Saif
A hatalmas Orion-köd komplexumtól
délfelé, egy bámulatos kettőscsillag mezőt
találunk. Itt fekszik a látómező főcsillaga is,
az Iota Orionis...színe fennséges volt...
zöldeskék:
Rajzban talán épphogy vissza tudtam adni
a látottakat, lent délfelé kettősök egy csoportja,
fentebb, a fényes, STF 752, más nevén Iota Ori.
Kis kísérője, első pillantásra nem volt egyértelmű,
a levegő hullámzott időnként, de amikor abbamaradt,
nagyon jól kivehető volt, picike társa.
Távcső mellett ezt vetettem papírra:
"Gyönyörű kettőscsillag környezet, a hatalmas Orion-ködtől
délfelé, időnként, ha felfelé mozdítom a távcsövet,
"bevilágít" a neves ködtömeg legsűrűbb, halványzöld része,
melyet a látómező pereme vág ketté. A látómező legfényesebb tagja
(Iota Ori) határozottan zöldes színű. Kis társa jól kivehető PA: 120 fok felé kb."
Keresőtérkép az azonosításukhoz.
STF 738 - H II 9 Meissa
Egy remek kis északi széllel kitisztult a január 10-i egem. Ezt kihasználván
elsőként a Holdat szemrevételeztem, majd elindultam
az Orionbeli aszterizmusok, kettősök irányába.
Korábban már szerepelt a listámon az Orionbeli
Lambda Orionis környezete (Collinder 69)
most azonban a középső tagot lestem meg
nagyobb nagyításon. A Starsplitters blog négy
kísérőre hivatkozik, (WDS alapján) ezekből hármat láttam is,
de a legbájosabb látvány a kis
kísérő volt PA: 44 fok irányban, mely nagyon
könnyedén jött.
Adataik:
A: 3.5 B: 5.5 C: 10.7 D: 9.6
AB: 4.9″ AC: 28.7″ AD: 78.0″
PA: AB: 50° AC: 185° AD: 272°
Távolság: 1056 fényév
/ Az AB rendszert H II 9 néven is
katalogizálta Herschel /
A starsplitter blog írójának rajza erről
a rendszerről:
http://bestdoubles.files.wordpress.com/2011/01/meissa.png
STF 1888
A 2014.évi Mars közelség április 8-ára esett, mivel másnap
esős idő volt Bp-en, így én egy nappal korábban észleltem
a vörös (valójában narancsos) bolygót,
melyet néhány héttel korábban kétszer is felkerestem, (itt és itt)
nem kis örömet okozva nekem, hogy milyen könnyen látszódnak a felszíni részletek. Az
észlelést egy kettőssel fejeztem be, a Bootes többszörös rendszerével:
Az első kettős (ill. többes rendszer) melyet az új 10mm-es Super Plössl okulárban
észlelhettem, mondanom sem kell, a Plössl jelesre vizsgázott; tökéletesen mutatta
a főcsillagot kis társával egyetemben. Főcsillag színe sárgás, társ szürkéssárga.
Részletek erről az észlelésről itt:
http://mpt.dyndns.info/open.php?obsid=22543
Mars - Gamma Virginis
Az oppozíció után, még mindig szépen virít a Mars.
Ilyennek láttam tegnap este, kis keresőtávcsöves
leskelődéskor:
Vesta - Ceres kisbolygók
Idén áprilisban, a Mars bolygóval egyidőben a két, naprendszer legnagyobbkisbolygói, a Ceres és a Vesta is oppozícióban volt, így gondoltam egyet,
és tegnap felkerestem őket kis navigáló távcsövemmel. Sajnos a Hold is erősen bezavart;
A két kis égitest egymáshoz képest eléggé közel van az égen.
Azonosításukat a szokásos csillagról-csillagra
ugrálással próbáltam megkeresni a célterületet; a keresgélést
hamar siker koronáztam mert
kb 1 perc navigálás a Mars-Spica-65-66 Vir csillagok
útvonalon, már ott is termett a LMben a
térképekről "bemagolt" csillagmező, melynek egyik
tagját az épp ott állomásozó Vesta kisbolygó formálta.
Nagyon örültem a "felfedezésemnek"!!!
Sajnos a halványabb Ceres-t nem sikerült
megpillantanom a 78 Vir csillag mellett.
A csillagvaros fórumról megismert Mircea barátunk
remek keresőtérképet tett közzé:
https://www.dropbox.com/s/vsttkp4so8zud46/vesta-ceres_map.png?m=
Az én segédletem pedig ez a stelláriumi képmentés volt:
(jelzem ez csak május 10-ére volt érvényes)
Májusi Vesta aranyat ér
Az Yvette ciklon uralkodása után, már nagyon
vártam, hogy újra becserkésszem a Vesta és Ceres
kisbolygókat...így is tettem:
A Vesta kisbolygó környezetét ( ahogy Mircea
amatőrcsillagász társunk jellemezte a kis
"csillagemberre" hasonlító aszterizmusfélét)
igen hamar, térkép nélkül is megtaláltam újra.
A Vesta ott "ordított" a LMben, mely
nagyon feltűnőleg hatott, s mely elmozdulása
jól látszott. A Ceres sajnos ezúttal
sem volt látható, vagy csak én nem
koncentráltam eléggé.
17 - 24 Comae Berenices
A május 22-i estén ismét a "nagy", 80mm-es távcsövemet
vetettem be, hogy a kiszemelt kettőseim
listáját bővítsem; ezúttal Bereniké szép
hajfürtjeiben szemezgettem kedvemre.
Poros , tompa ég fogadott, de nem érdekelt,
csak a csillagok maguk!
Az alig 1 mg különbségű 20"-es kettős, az Albireó
ikertestvére címet is könnyedén kiérdemli,
egyszerűen pazar a látványuk. Ezt a látványt,
mint ma kiderült, Szaharai poros Bp-i ég
sem tudta elhalványítani!
Könnyedebb, lazább kettős a 17 Comae, hozzájuk
már sok volt a 10mmes Plössl okulár, így a 25mm-es
Bariumban csodáltam, és rajzoltam le őket.
Az Északi Korona ékköve
A kevésbé nehéznek tűnő kettőscsillagok is rejthetnek
néha "nehézséget", kihívást...Bp-i körülmények közt elérni a +11mg határt, egy
80mm-es távcsőben már szép eredmény. Ilyen, első pillantásra
könnyedén bontható kettős, a Nu 1-2 CrB is
melyeket idén Májusban szemléltem meg elsőként alig 6xos nagyításon:
Majd kicsivel később nagyobb műszeren át;
Július 3-án, egy hidegfront után, kitűnő ég fogadott, ezt
kihasználván és az elsőre megtervezett célpontok
elszalasztása miatt, célpontom a magasan a fejem felett
díszlő CrB, azaz Corona Borealis - Északi Korona csillagkép
tág narancsos kettőse lett, vagyis a csillagkép
STFA 29 rendszere.
Nem csak egyszerűen egy kettős ez, hanem egy
többszörös rendszer, melynek főbb tagjainak
legalább egy-egy társa is van. Ezt, vagyis a "B" tag "E" kisérőjét már
a 10mm-es Super Plössl-ben tudtam megpillanatani;
Adataik;
AB (STFA 29) 5.39, 5.58 365.60” 164° 2011
AC (HN 81) 5.39, 11.30 68.10” 241° 2002
AD (STFA 29) 5.39, 12.90 277.10” 153° 2002
BE (H VI 18) 5.58, 10.20 100.00” 16° 2002
AC (HN 81) 5.39, 11.30 68.10” 241° 2002
AD (STFA 29) 5.39, 12.90 277.10” 153° 2002
BE (H VI 18) 5.58, 10.20 100.00” 16° 2002
(Pirossal kiemelve a fentebbi, második rajz kettősének adatai)
Egy érdekes fotó a rendszerről:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése